Just Kings

Budai vár
Visegrádi palota

Budai vár

A visegrádi palota Európa-szerte híressé tette Mátyás nevét.
Ennek ellenére a magyar király építkezéseinek sorában az első helyen a budai Várpalota áll.
Buda várát akárcsak a visegrádi Fellegvárat, IV. Béla alapította, amelyeket aztán szinte minden király bővíttetett, átépíttetett. Buda várának központi épülete a Zsigmond korában emelt Friss-palota.
Az óriási épület leglátványosabb része a címertorony volt.
Mátyás a Friss-palota 70 méter hosszú 18 méter széles nagyteremben fogadta a követeket, itt tartotta esküvőjét Beatrixszel.
A palotához széles, vörös márványból készült reneszánsz lépcsőt építtetett, amelyet díszes bronz kandelálierek szegélyeztek. A vörös márványból készült kapukeretek hatalmas bronz ajtószárnyakat tartottak, amelyeknek domborművei Herkules tetteit ábrázolták.
A kapu felett valószínűleg Mátyás ámerpajzsa volt látható. A kaputorony kockakövei hatalmas vasból kovácsolt ajtószárnyakat tartottak. A kapuhoz csatolták, de már az udvar belső részén helyezték el a konyhát, az őrök ülőhelyét, s a börtönt. A kaputorony emeleti ablakaiból mind a négy égtáj felé nyílt kilátás.
A várhegy déli oldalán alakították ki az előudvart, innen lehetett feljutni a kaputoronyhoz, amely a vár belső részeibe vezetett.
Az előudvar közepén állott Herkules bronzszobra Mátyás azon a helyen állíttatta fel azt a s szobrot, ahol bátyját, Lászlót kivégezték.
Az előudvart a belső vártól széles árok s egy erős fal választotta el. Az árkon át híd vezetett a kaputoronyhoz.
Mátyás új épületeket is emeltetett Budán, még pedig a második udvar köré. Ez volt a reneszánsz Mátyás-szárny. A reneszánsz udvart emeletes palotaszárny fogta közre, amelynek emeleti részében voltak a nevezetes könyvtárszobák. Díszes termek, vörös márvány kapuk, ablakok, belső-lépcsők, márvány-és bronz szobrok, domborművek ékesítették Mátyás király palotáját.
A főkapu fölött aranyozott betűkkel ez a felirat volt olvasható,, Hollós Mátyás, a győzhetetlen király.”
A főkapu fölötti fülkében a három Hunyadi szobra állt. Jobbra Hunyadi János, középen Mátyás, balra Hunyadi László.
A termekben Mátyás és Beatrix címerei mellett még hollók, oroszlánok, tigrisek, leopárdok szobrai kaptak helyet. A termeket télen, díszen cserepekből épített kandallók fűtötték.
Az udvart vörös márványlapok borították, melynek közepén gyönyörű márványkút emelkedett, tetején Pallasz Athéné szobrával. Az udvarhoz csatlakozott a kápolna, amelyben az egyházi szertartások zajlottak.
A kápolna szomszédságában kapott helyet a két könyvtárterem. Művészien faragott polcok a kényelmet s a nyugodt olvasást szolgáló székek, asztalok, takarók sorakoztak a teremben.
A 17 méter hosszú, 13 méter széles olvasóterem a reneszánsz király kedvelt tartózkodási helye volt.

Visegrádi palota

Mátyás szerette a szépet, vágyott a természetbe, ott tudott igazán felfrissülni. Megfigyelhető, hogy ezt a két dolgot –a szépség és a természetet – egyesítette a gondosan kiválasztott helyeken felépített palotákban. Közülük első helyen a visegrádi palota állt, ahol a király szívesen fogadta vendégeit, különösen a külföldieket. Mátyás nem titkolt célja volt, hogy az elkápráztatott követek elvigyék a magyar királyi udvar, és elsősorban az ő jó hírét hazájukba.

A széles terasz nagyméretű, boltozatos pincéken nyugodott. A terasz bódító illatú hársfák szegélyezték, melyek a vörös márvány szökőkutat fogták közre. A mindig friss vizet adó kút alsó medencéjén a múzsák domborműveit faragták ki a palotát építő szobrászművészek. Középen, egy márványoszlop Cupido szobra csobogó szökőkutat. Mátyás itt, a kút szomszédságában szeretett leginkább tartózkodni. Itt fogadta a követeket, nyáridőben itt terítettek ebédhez. A terasztól keletre építették fel a király palotáját. Innen vezetett az út az oldalszárnyhoz, amelynek közepét egy márványoszlopokkal övezett kisebb udvar foglalta el. Ennek az udvarnak a közepén egy mesterien megmunkált fehér márványkút állt. A középponti terasz hegy felőli részére egy díszes kápolnát építettek, amelyben három fehér oltár, továbbá az egy ezüstsípos orgona volt. A falakat márványdíszítések, csempék, mozaiklapok borították.

A kápolna teraszáról egy út vezetett fel a legfelső palotához, amelyből pompás kilátás nyílt a Duna kanyarulatára. A palotaépületekről északra fekvő nagy területre szőlőt és gyümölcsöst telepítették. A palotáról fűzfasor szegélyezte út vezetett le a városba. A királynénak külön lakosztálya volt, melyben – ugyanúgy, mint a palota többi termében – arannyal festett, faragott mennyezett, nagy, színes, ólomüveg betétes ablakok, díszes szökőkutak és ajtók voltak. A királyi palotát fürdők, labdajátékra alkalmas területek, teraszok egészítették ki. A palota alsó részén, a Duna-parton az istállókat helyezték el, amelyben ötven ló számára volt hely. A visegrádi palota nagyságát jelzi, hogy abban 350 helyiséget alakítottak ki. Mátyás a királyi palotához közeli, nagy múltú Fellegvárat is átépítette. A 15. századi építkezés a vár Dunára néző szakaszát érintette, ahol a király reprezentatív termeket alakítottak ki. A reneszánsz stílusú épületrész élesen elütött a fellegvár többi építményétől. Az épületrészben óriási ablakok, nagyméretű ajtók, díszes termek voltak. A Fellegvár másik részét, a déli kerek bástyát szintén Mátyás építette át.